Mitől okos egy ház? (A teljesség igénye nélkül)

• Attól, hogy a ház berendezései kommunikálnak egymással, képesek egymásra hatni. Például mielőtt a klímaberendezés hűteni kezdene, a rendszer kinyitja a napernyőket. A hűtés beindítása előtt megvizsgálja, hogy be vannak-e zárva az ablakok, ha szükséges értesíti a tulajdonost.

• Feleslegessé teszi egyes rendszerek párhuzamos kiépítését. Például egyazon szélmérő alapján vonja be a napernyőket, szabályozza az öntözést és a fűtést, vagy ugyanaz a hőérzékelő vezérelheti a fűtést, a klímaberendezést és a redőnyöket.

• Segít a szükséges minimumon tartani az üzemetetési költségeket.

• Attól, hogy „felismeri” az ott élők igényeit, szokásait. Hogy segíti a házban élőket (pl. sötétben a várható útvonalon fényeket kapcsol be, csökkenti az energiafogyasztást a nem használt helyiségekben).

• Attól, hogy minden eszközünk egy felületről (PC, mobiltelefon, tablet) elérhető, egyben áttekinthető, és – ha kell – (táv)vezérelhető.

• Figyeli a gépek működését és ha problémát észlel (pl. megnő a hűtőgép fogyasztása, vagy a Nagypapa 10 óráig nem megy ki reggelizni) „intézkedik”.

Mikor lehet érdemes a házat okosra csinál(tat)ni?

• Ha új épületet épített és legalább három rendszert automatizál. (pl. fűtés, klímaberendezések, szellőzés, árnyékolás, világítás, öntözés, védelem, stb.),

• Ha jelentős az épület energia fogyasztása, és szeretné racionalizálni,

• Ha szeretne távvezérlést, távoli ellenőrzést (Pl. nyaraló),

• Ha fogékony a modern technológiára, ha szereti a kényelmet az eleganciát.

Csak új épületbe, vagy a meglevő házamba is érdemes „okosságot” telepíteni?

• Igen. Bővebben: is-is.

• Zöldmezős beruházás esetén általában más elemekből épül fel az okosház, de bevált technikák vannak arra is, hogy meglevő lakását/házát „okosítsuk” anélkül, hogy azt (újra)kábeleznénk.

• A két eset eltérő gondolkodást kíván, de mindkettőre felkészültünk.