Nem mindegy, hogy káprázat vagy kápráztat. Az izzószálas fényforrások uralma a kompakt fénycsövek megjelenésével szertefoszlott. A környezetvédelem kérdése, az energiatakarékosság prioritás lett, így világszerte keresték az energiahatékony világítási megoldásokat. Elsőként a fénycsövek „megszelídített” változatait kínálták tömegesen a hosszú élettartam, magas fényerő és takarékos működés ígéretével. Később a LED technológia lépett be és indult látványos fejlődésnek. Mindvégig versenyben maradt (ha nem is az élbolyban küzdött) a halogén technológia, amely a hagyományos izzószálas égőknél jobb hatásfokú és kitűnő fényű fényforrások készítését teszi lehetővé.

Elkezdődött a számháború; melyik fényforrás milyen fogyasztás mellett mekkora fényt csinál. Hány órát, hány ki-/bekapcsolást bír majd ki az új égő. (Mondanom sem kell a gyártók, forgalmazók állításai nem voltak mindig tényszerűek…)
Hazavittük az új körtét, becsavartuk, felkapcsoltuk és büszkék voltunk; megóvtuk a földet az üvegházhatástól…

… majd botorkáltunk a sötétben és dörzsölgettük a káprázattól könnyező szemeinket. Aztán jött a következő generáció. Megjelent a termékek csomagolásán a színhőmérséklet. Így már eldönthettük, hogy kékes vagy sárgás/vöröses fényt szeretnénk-e a szobában.

Megvettük a napfény színhőmérséklet spektrumába (4800-6000K) eső fényforrásunkat és a szemünk gyakorta még így is káprázott. Miért?

Mert a fény, a legtöbb esetben egy „koktél”. A fehér fény minden esetben egy fénykeverék. Nem mindegy, hogy milyen hullámhosszúságú fénysugarak milyen arányban vannak jelen a fényforrás színképében. Ideális esetben minden hullámhossz azonos intenzitással van jelen a fényforrás spektrumában.

Így egy fényforrás lehet „ideális” színhőmérsékletű anélkül, hogy a spektruma lineáris lenne. Ilyenkor rossz a fény(forrás) színvisszaadása, azaz CRI-e, a Color rendering index-e.

Mi a baj a nem lineáris színképpel?

Ha egy fényforrás színeiben nagy völgyek és hegyek vannak, egyes általa megvilágított tárgyak színeit a szemünk és az agyunk nem tudja vagy nem tudja helyesen megállapítani. Egyes színeket ebben a fényben nem tudunk felismerni, megkülönböztetni. A tárgyak, ételek a szokásostól eltérő módon jelennek meg a tudatunkban és evvel diszkomfort érzetet okoznak. Érzékenységtől függően egyesek agyát folyamatosan „foglalkoztatja” a probléma megoldása, így fáraszt, akár fejfájást, rosszullétet okozhat. A világítástechnika szerencsére rohamosan fejlődésben van. A kompakt fénycsövek csillaga leáldozóban, míg a LED technológia szinte minden paraméterében fejlődik. A piacon megjelentek a magas CRI értékű (>80) fényforrások, sőt a fototechnikai célokra kifejlesztett ultramagas CRI értékű (>95) LED-ek is.

Az alábbi ábrán egy gyártó bemutatja az eltérő CRI értékű fényforrásainak színvisszaadását:

Láthatjuk tehát, hogy a korszerű fényforrások kiválasztásánál nem elegendő a fényerő és színhőmérséklet paramétereket tekintenünk. Nagyon fontos, hogy a LED-es „izzóink” magas CRI értékű, jó színvisszaadású eszközök legyenek. Természetesen ebben is a partnerei leszünk, amikor az új okosotthonát tervezzük.