Korszerű, új épületekben is előfordul; nedvesedik, penészes lesz a mennyezet vagy a fal. Szerencsére egy okosházban az ilyesmi megelőzhető.

A jelenség egyik lehetséges oka a nem jól szabályozott felülethűtés (mennyezet- vagy falhűtés). Az építtető észszerű elképzelése, hogy ha már amúgy hőszivattyúval fűtik a házat, a hőszivattyú jól használható, hatékony megoldás lehet az épület hűtésére is. Az is természetes, hogy ha a fűtés felületfűtés (padló- vagy falfűtés), akkor a szobákat hasonlóan hűteni is lehet.

Van azonban egy lényeges eltérés a felületfűtés és a felülethűtés között: a hűtésnél kell ügyelni arra, hogy elejét vegyük a pára kicsapódásának. Fontos tudni, hogy a víz képes jelen lenni a levegőben, „oldott” állapotban. Ez annyit jelent, hogy bizonyos arányban gáz formájában jelen van/lehet a víz a levegőben. Az, hogy egységnyi levegőben mennyi víz lehet jelen gáz formájában, elsősorban a hőmérséklettől függ. Míg -20°C-on egy köbméter levegő mindössze 1,2g-nyi vizet képes kicsapódás nélkül megtartani, addig 21°C-on ez már csaknem 9g, míg 35°C-on már több, mint 18g.
Így nyáron, melegben, a levegőben akár kétszer annyi víz jelen lehet, mint amennyit a hűtött szoba levegője képes oldatban tartani. Ezért, ha a levegő víztartalma nagyobb, mint amennyit az adott hőmérsékleten a fizika megenged, akkor bizony a víz „megkeresi” a leghidegebb pontot és ott ismét folyadék halmazállapotot vesz fel. A jelenség neve kicsapódás vagy kondenzáció, az így keletkező folyadék a kondenzvíz.
A feketepenész* előszeretettel telepszik meg a hűtött, nedves felületen.

Az ilyen helyzet akkor alakul ki, ha a felülethűtés szabályozása hibás.

Mit lehet tenni az ilyen helyzet megelőzése, megszüntetése érdekében? Ügyelni kell arra, hogy a hűtővíz hőmérséklete soha ne legyen alacsonyabb annál, ami alatt már elkezdődik a kondenzáció.
Ez a hőmérséklet kiszámítható, neve is van: harmatpont.
„A harmatpont a levegőnek az a hőmérséklete, amelyen az adott nedvességtartalmú levegő a páratartalomra nézve telítetté válik. A harmatpontnál – a harmatpont-hőmérsékletnél – alacsonyabb környezeti hőmérsékletnél megindul a víztartalom kicsapódása, a kondenzáció.” /Wikipedia/
A harmatpont kiszámítható a helyiségben mért páratartalomból és hőmérsékletből:

Szerencsére az okosház-vezérlőnek nem okoz gondot, hogy minden helysiégre akár másodpercenként kiszámítsa a harmatpont értékét, akár külön-külön minden szobára. Így módunkban áll pontosan beállítani azt, hogy az adott pillanatban mennyire hideg vizet szabad a hűtőrendszerbe beengednünk.

Így végleg búcsút inthetünk a feketepenésznek.

*: „A legrosszindulatúbb élősködő a fekete penész, ami a legerősebb mérgek egyikét termeli. Ez az agresszív gombafaj mikrotoxinokat választ ki a spórákon keresztül. Az emiatt jelentkező tünetek listája igen hosszú lehet: fejfájást, halláskárosodást, krónikus köhögést, de akár személyiségzavart is kiválthat.„ /Google/